Az előző cikkünkben már tisztáztuk, hogy amennyiben a fog életútja elérkezik a gyökérkezeléshez, ez az egyetlen terápia, ami eredeti dimenzióban képes megőrizni a fogat. A mikroszkópnak köszönhetően sokkal több a jól funkcionáló, hosszú távon megtartott gyökérkezelt fog, mint a hagyományosan, nagyítás nélkül végzett kezelésnél. Olyan fogaknak is esélyt ad a megőrzésre, melyeket korábban reménytelennek gondoltak.
A gyökérkezelés menete
Diagnosztika
Az első lépés az állapotfelmérés és a diagnózis felállítása. A szájvizsgálat és a szubjektív panaszok dokumentálása mellett képalkotó eljárás segítségével felállítjuk a diagnózist és kezelési tervet készítünk.
A fog anatómiai felépítését és a gyökerek körüli szövetek állapotát röntgenfelvétellel vagy CBCT felvétellel tudjuk láthatóvá tenni. A CBCT felvétel jóval több információt nyújt a fogról és a környező területről, mint a hagyományos röntgenfelvétel, ezért gyakran választjuk ezt a háromdimenziós képalkotó eljárást.
Gyökércsatorna feltárása
A kezelés lépéseinek elmagyarázásához elengedhetetlen, hogy egy picit tisztában legyünk a fog pontos anatómiájával – erről egy korábbi gyökérkezelésről szóló cikkünkben írtunk.
A gyökérkezelés kezdő lépéseként ki kell alakítani egy bemeneti nyílást a fog koronai részén, majd ezen keresztül a pulpakamra rendszer feltárása és a csatornák lokalizálása történik. Ez már az a pont, ahol a mikroszkóp adta lehetőséget kihasználva a művelet nagyításban történik.
A fog belső terében jelzések alapján lehet tájékozódni, ami olyan, mint egy térképolvasás. Viszont ezt a térképet csak úgy látjuk, ha van hozzá megfelelő nagyításunk, azaz egy mikroszkóp. A széles látótér feltárja a figyelmes szem számára a pulpakamra színbeli eltéréseit, kiterjedését, behúzódásait, sérüléseit. Ez egy óriási előnyt jelent a szabad szemmel, hagyományos gyökérkezelést végzőkkel szemben.
A mikroszkópos gyökérkezelés érzéstelenítésben történik, izoláló rendszer (kofferdam) felhelyezésével. A kofferdam biztonságosabbá és effektívebbé teszi a kezelést.
A belső üregrendszer feltárása azonban nem áll meg a bemeneti nyílások feltérképezésénél. A gyökérben futó csatornákat teljes hosszban szükséges feltárni, a bennük lévő szűkületeken, elzáródásokon, kanyarulatokon átjutni. A gyökércsatorna hosszát egy műszer segítségével határozzuk meg, amit röntgenfelvétellel is ellenőrzünk.
A munkát végző szakorvosnak hatalmas előnyt jelent, hogy látja az eszközeit működni a csatornában és azok mozgását, pozícióját tudja korrigálni, ha szükséges, így nem „vakon” végzi az üregrendszer megmunkálását, mint az korábban történt.
Gyökércsatorna fertőtlenítése
Miután a csatorna egész terjedelmében feltárásra került, jöhet a teljeskörű fertőtlenítés, tisztítás. A mikroszkópos gyökérkezelés során különféle fertőtlenítő oldatokat használunk, hogy a tisztítás hatásfokát fokozzuk. A hatékonyság növelésére az oldatokat tovább aktiváljuk, kihozva belőlük a fertőtlenítési maximumot.
Gyökértömés elkészítése
A gyökérkezelés utolsó lépése a gyökértömés elkészítése, melynek során a fogban lévő csatornarendszert egy anyaggal feltöltjük és résmentesen zárjuk. A gyökértömés megfelelő elhelyezésében sokat segít a szemkontroll.
A mikroszkóp alatt végzett művelet folyamán látható, ahogy a gyökértömő paszta áramlik a csatornában feltöltve a kisebb-nagyobb behúzódásokat, öblöket. A gyökértömőanyag elhelyezése után az anyagfelesleget eltávolítjuk, majd a puplakamra területét alapos tisztítását követően egy jól fedő tömőanyaggal lezárjuk.
Az elkészült gyökértömést röntgenfelvétellel kontrolláljuk, majd a fog koronai részének ellátására kerül sor.
Hány időpontra is lesz szükség?
Tehát a mikroszkópos gyökérkezelés a konzultáció és kezelési terv megbeszélését követően általában egy vagy két különálló ülésből áll. A kezelések időtartama nagyban függ a kezelés komplexitásától, illetve a gyökércsatornák számától, de az képalkotó leletek segítségével már az állapotfelméréskor meg lehet határozni a szükséges kezelési időket.
