Az esztétikai okokon kívül, számos oka lehet annak, hogy egy páciensnek miért lehet szüksége fogszabályozási kezelésre: torlódott fogak, harapási rendellenességek, állkapocsízületi panaszok- csak hogy néhányat felsoroljunk a leggyakoribbak közül.
A fogszabályozás egy hosszú távú (1-3 éves) elköteleződést jelent, amelynek során a páciens motivációja és elhatározottsága kulcsfontosságú.
Cikkünkben összeszedtük a kezelés menetének legfontosabb állomásait, hogy a döntés meghozatala előtt lássa, mikor és milyen beavatkozásokra kell számítania.
Mikor van szükség gyermekkori fogszabályozásra?
A gyermekkori fogszabályozás megkezdése néhány rendellenesség esetén már a tejfogazati időszakban, 5-6 éves korban ajánlott.
Gyakrabban ez azonban a vegyes fogazati időszakra esik (gyermekeknél ez a 8-10 éves kor körüli időszakot jelenti, amikor még jelen vannak tejfogak, de már a maradó fogak is sorban bújnak elő) amikor a kezelés hangsúlya a megelőzésen és a növekedés befolyásolásán van.
De miért is szükséges már ilyen korán nekikezdeni?
Addig, amíg az állkapcsok növekedésben vannak, a fejlődésüket különböző készülékek segítségével optimális irányba lehet terelni.
Másik fontos ok, hogy a rossz szokások és beidegződések – mint például az ujjszopás, nyelvlökéses nyelés és a szájlégzés – jelentősen befolyásolni tudják a tejfogak és későbbiekben a maradandó fogak kialakulását és egészségét. Ezektől a szokásoktól a lehető leghamarabb meg kell szabadulni!
Késői vegyes fogazati időszakban (9 és 12 éves kor között) ideálisan lehet már az elülső és a rágó fogakat érintő keresztharapást kezelni.
Fogszabályozás felnőttkorban: valóság vagy mítosz?
Fogszabályozás csak gyerekkorban lehet hatékony – használják sokan ezt a mondást, azonban ez így nem igaz. Az állkapcsok egymáshoz való viszonyát és méretét konzervatív eszközökkel már nem tudjuk megváltoztatni, de a fogíven belül a fogaink egészen életünk végéig mozgathatóak.
A felnőtt páciensek általában sokkal motiváltabbak a kezelés során, ami jelentősen tudja segíteni az eredményt és rövidíteni a kezelési időt.
Szeretne végre magabiztosan mosolyogni, de a fém fogszabályzónak még csak gondolata is elrettenti a fogszabályozástól? Olvassa el a Láthatatlan fogszabályozásról, illetve a különböző fogszabályozási típusokról szóló cikkeinket!
Felnőttkorra már az állkapcsok és a szájüreg teljesen kifejlődnek, így a páciens a rögzített készülék és a láthatatlan fogszabályozó által kínált lehetőségek közül tud választani. A láthatatlan fogszabályozó által kínált komfort és esztétika nagyon vonzó felnőtt pácienseink számára, de a porcelán rögzített készülék mellett is sokan teszik le a voksukat!
Fogszabályozás menete lépésről lépésre
Mielőtt belevágnánk a kezelésbe, elengedhetetlen átgondolni néhány fontos tényt.
Ilyen például a fogszabályozás ára, ami kétségkívül a legfontosabb tényező a döntéshozatalkor. A várható kezelési költségekről ebben a cikkünkben írtunk bővebben.
Ugyan a kezelés hosszát csak alapos kivizsgálást követően lehet meghatározni, de egy átlagos fogszabályozás 1-3 éven keresztül tart. Nem hagyhatjuk figyelmen kívül azt, hogy az évek során hány alkalommal kell megjelenni a fogászati rendelőben.
Itt az ideje, hogy beszéljünk a fogszabályozás menetéről, amelyet mi 3 fő lépésre osztottunk fel: tervezési fázis, aktív kezelési fázis és retenciós fázis.
1. Lépés: tervezési fázis
A tervezési fázis a legrövidebb, de cserébe a legfontosabb lépése a teljes fogszabályozásnak. Az itt végzett háttérmunka a páciens számára ,láthatatlan”, viszont a teljes kezelésre hatással van. A tervezési fázis hossza körülbelül 3-4 hét.
Személyes konzultáció és diagnosztika
Mi is történik az első konzultáció során? Személyes beszélgetéssel kezdődik, amely során:
- A szakorvossal átbeszélik a panaszokat, a páciens elvárásait és a felmerülő kérdéseket.
- Felvázoljuk a megoldandó problémákat és a szóba jövő kezelési lehetőségeket.
- Átbeszéljük a különböző megoldások előnyeit és hátrányait, demonstrációs anyagok segítségével megmutatjuk, hogy hogy néznek ki a készülékek.
A beszélgetést egy állapotfelmérés követi, amely során kiszűrhető, hogy van-e jelen olyan fogászati probléma, amelyet még a fogszabályozás megkezdése előtt meg kell szüntetni (pl. szuvasodás, ínybetegség).
A fogszabályozó felhelyezése csak akkor lehetséges, ha a páciens fogai és fogínye egészségesek.
A következő időpont alkalmával elkészítjük a kezelési tervhez szükséges diagnosztikai vizsgálatokat (panorámaröntgen és teleröntgen), lenyomatot veszünk a mintakészítéshez és teljes fotódokumentációt készítünk.
Láthatatlan fogszabályozó esetén digitális lenyomatra, scannelésre van szükség, bizonyos esetekben a 3D CBCT felvétel és ízületi vizsgálat is elengedhetetlen. A minta, az arcról, illetve a fogakról készített képek, a röntgenfelvételek és az állapotfelmérés eredménye együttesen adják ki az információhalmazt, amire a szakorvosnak a tervezéshez szüksége van.
Sokan úgy gondolják, hogy a konzultációt követően azonnal felragasztásra is kerül a készülék – ugyan a modern technológiáknak köszönhetően a konzultáció után néhány héttel már meg is történhet a felragasztás, viszont az alapos tervezés semmiképpen nem hagyható el!
Kezelési terv készítése
Miután az összes szükséges információ a rendelkezésére áll, a szakorvos elkészíti az Önnek a legideálisabb kezelési tervet. Egy újabb személyes konzultáció alkalmával személyesen átbeszéljük a tervet, mindent részletesen elmagyarázunk és tisztázzuk a felmerülő kérdéseket.
A kezelési terv tartalmazza a lehetséges kezelési módszereket, a választható készülékek leírását, illetve a teljes kezelés előrelátható költségvetését.
Megelőző kezelések elvégzése
Ahhoz, hogy neki lehessen vágni a fogszabályozásnak, néhány esetben el kell végezni megelőző kezeléseket – ilyen lehet a szuvas fogak ellátása, az ínybetegség kezelése vagy fogtorlódás esetén a foghúzás.
A készülék felragasztása előtt szükséges részt venni professzionális fogtisztításon.
2. Lépés: aktív kezelési fázis
Amikor az előkezelések befejeződtek és a páciens elfogadta a kezelési tervet, lépünk át az aktív kezelési fázisba. Az aktív fázis fedi le az időszakot, amíg a páciens viseli a fogszabályzót, ami 1-3 évig tarthat.
A fogszabályozó készülék felhelyezése
A készülék felhelyezése gondos, precíz munkát igényel, erre általában egy 1-1,5 órás időpontot foglalunk. A bracketek ragasztásához használt anyag a fogat és a fogzománcot nem károsítja.
A felhelyezést részletes tájékoztatás követi. Ekkor ismét átbeszéljük a pácienssel az olyan fontos tudnivalókat, mint hogy milyen érzékenység vagy fájdalom várható az elkövetkezendő napokban vagy hogy milyen ételek fogyasztását kell kerülni.
Nagy figyelmet kell fordítani a megfelelő szájhigiéniai lépésekre. Rögzített fogszabályozó viselése során lényegesen nehezebb megfelelő szájhigiéniát fenntartani, mivel az ételmaradékok sokkal jobban meg tudnak bújni a fogak és a készülék között.
Éppen ezért, a fogszabályozó átadást egy alapos fogmosási instruálás is követi: a szakorvos megmutatja, hogy milyen eszközökkel lehet a legalaposabban tisztítani a fogakat és felhívja a figyelmet a rendszeres, negyedévii professzionális fogtisztításra.
Rendszeres kontroll időpontok
A készülék felragasztását követően 4-6 hetente kell járni kontroll vizsgálatokra. A fogszabályozó szakorvos ilyenkor állít a készüléken (ezt a folyamatot nevezzük aktiválásnak), szükség esetén ívet vagy egyéb kiegészítő elemet cserél, majd feljegyzi az előző látogatás óta történt változásokat.
A készülék folyamatosan dolgozik és mozgatja a fogakat, nem csak akkor történnek változások, amikor az orvos éppen aktiválja a készüléket. Ha bármilyen okból fogva nem tud megjelenni az időzített kontroll időpontot, a lehető leghamarabb pótolni kell a vizsgálatot. A kimaradt ellenőrzések alatt kontrollálatlan fogmozgatás akár káros következményekkel is járhat!
3. Lépés: retenciós fázis
Ha elértük a kívánt eredményt, a fogszabályzót el lehet távolítani. Azonban a fogaink még az készülék levétele után is mozognának, emiatt szükséges egy úgy nevezett retenciós készülék elkészítése. Ez a fázis legalább olyan fontossággal bír, mint a tényleges fogszabályozás. A retenciós fázis hossza kb 1-1,5 év.
A fogak visszarendeződésének megakadályozásához két készülék áll rendelkezésünkre:
- A fix retenciós sín egy ív, ami a fogak belső ívére kerül felhelyezésre.
- Kivehető retenciós készülék, ami egy mélyhúzott éjszakai sínnek felel meg.
Láthatatlan fogszabályozás menete
Láthatatlan fogszabályozás esetében a tervezési fázis kiegészül digitális harapáselemzéssel, amely során le lehet követni a páciens állkapocs mozgásait. A digitális eljárásról “ebben” a cikkünkben talál további információkat.
A láthatatlan fogszabályozó kezelés sem kezdhető el abban az esetben, ha a páciensnél egyéb, kezelést igénylő fogászati problémák állnak fenn.
Az első sín átadásakor szükséges úgy nevezett attachmenteket a fogakra ragasztani- aggodalomra semmi ok, ezek a kis kiegészítő eszközök is szinte láthatatlanok. A páciens minden látogatásakor megkapja a következő néhány hétre előírt síneket, így ugyan a fogorvosi vizitek nem elkerülhetőek, de számuk jelentősen csökkenthető.
A kezelés maximális hatékonyságához a síneket napi 22 órában, tehát alvás közben is, viselni kell. Csak étkezés és fogmosás idejére kell őket kivenni, visszahelyezni pedig szigorúan csak alapos fogmosást követően szabad.
Fogszabályozás menete: hol is kezdjem?
1-3 évnyi fogászati kezelés elsőre soknak hangzik, de ha betartjuk a szakorvos tanácsait és hordjuk a retenciós készüléket, egy életre megszabadulunk a kezelés megelőző problémáktól!
Eldöntötte, hogy szeretne belekezdeni a fogszabályozásba? Foglaljon konzultációs időpontot a +36 1 200 1378-as telefonszámon vagy a kapcsolatfelvételi űrlap segítségével.
